„Hazudnak-e nekünk a cégek?” – ez a kérdés valószínűleg mindenki fejében megfordult már, miközben a „−70% CSAK MA!” felirat villogott a képernyőn.
És bár a legtöbben legyintünk, mert „úgyis minden drágább lett”, valahol mélyen mindannyian érezzük: nem biztos, hogy minden akció valóban akció.
De nézzük, mit mutatnak a tények, nem az érzelmek. Budapest Főváros Kormányhivatala például idén 137 árellenőrzést végzett, és 12 jogsértést talált. Ez 8,8%-os jogsértési arány – magyarul: nagyjából minden tizedik kereskedő valamilyen formában megszegte a szabályokat. Ez nemcsak a Black Friday-re, hanem az egész évre vonatkozik. De ha belegondolunk, hány bolt, webshop és márka hirdet „óriási kedvezményeket”, ez az arány már nem is tűnik olyan kicsinek, ugye?
Az EU sem nézte jó szemmel, hogy a vásárlókat sokszor megtévesztik az árakkal. Ezért született meg az EU-s Omnibus irányelv (Directive (EU) 2019/2161), amely Magyarországon 2022. május 28-tól kötelező érvényű.
Mit jelent ez pontosan?
A nagy webáruházaknak emiatt teljes rendszereket kellett átalakítaniuk. A szoftvereknek automatikusan figyelniük kell az árakat, hogy minden terméknél a valós referenciaárat jelenítsék meg. Ez óriási lépés volt a vásárlói bizalom irányába – legalábbis papíron.
A magyar kreativitás határtalan 😅
A törvény szép és hasznos, de aki dolgozott már kereskedelemben, az tudja: a kiskapuk megtalálása nemzeti sport. Van, aki termékkódot vált, van, aki „új termékként” listázza be ugyanazt az árut, és van, aki az akció előtti hetekben épp annyira „véletlenül” módosítja az árakat, hogy ne lehessen visszakövetni a valós csökkenést.
Ezért ha okosan akarsz vásárolni, érdemes már november elején figyelni a kiszemelt termék árát – például árfigyelő oldalakkal vagy a Google Shopping segítségével. Így pontosan látod majd, hogy a Black Friday napján valóban olcsóbb lett-e, vagy csak a marketing dolgozik túlórában. 👀
Amerikai vs. magyar Black Friday
A magyar leárazások sajnos messze nem olyan „óriásiak”, mint az amerikaiak. Az Egyesült Államokban a nagy kategóriákban (pl. elektronika, ruházat, háztartási gépek) átlagosan 27–30% a valós kedvezmény. Itthon ez a szám 15–20% körül mozog, és gyakran még ebbe is beleszámítanak a „minden hónapban akciós” termékek.
Persze ez nem azt jelenti, hogy nincs valódi akció – csak azt, hogy a „−70%” ritkán valóság. A hazai Black Friday inkább arról szól, hogy néhány napig jobban elhisszük, hogy jól járunk. És ez nem feltétlenül baj, ha tudatosan vásárolunk.
Hogyan ne dőlj be a kamu akcióknak?
Black Friday kampányt terveznél – de hitelesen?
Segítünk olyan ajánlatot és kampányt építeni, ami valódi értéket ad, és nem rombolja a bizalmat. Foglalj egy ingyenes konzultációt!
Balogh Lali
Tulajdonos · PPC & médiaMindig is az alkotás vonzotta: képszerkesztés, videóvágás, kampányok. Ma azon dolgozik, hogy a vállalkozások hirdetései és videói mérhetően vevőt hozzanak.
Ismerd meg a csapatot →